Itt is van az új! Tudom, hogy most (jóval) később hoztam, mint tegnap.. Viszont fent van, és megint rohadt hosszú, ez a lényeg, nem? :D Egyébként ebben visszatértem egy kicsit a Louis szemszöghöz, ha nem baj! ;)
Köszönöm a komikat az előzőhöz, imádlak Titeket! <33
I hope u like it! Puszi, jó olvasást! :))
Ja, és sok sikert LucyHoran-nek holnap/vagyis ma! :3
Lexa szemszöge:
- Louis! Louis, alszol? Nem láttad Lexit? Már mindenhol kerestem a házban, de nem találom! - hallottuk meg Harry hangját.
- Baszd meg! - néztem ijedten a rajtam fekvő, riadt pillantásomat viszonozó Louisra.
A fejemben csak ez visszhangzott: nincs kulcsra zárva az ajtó.. Harry pedig itt van előtte.. Louis itt fekszik rajtam meztelen felsőtesttel, kigombolt farmerrel, lehúzott sliccel.. rajtam még épphogy rajtam van a melltartóm.. Ha Harry benyit, nekem végem! Illetve mindkettőnknek annyi lesz..!
- Haver, ébren vagy? Bejöhetek? Louis! - folytatta Hazza a dumálást a kopogással párhuzamban.
Villámgyorsan lerúgtam magamról Lout, és az egyik földön lévő csíkos pólót felkapva berohantam Louis fürdőszobájába..
Louis szemszöge:
Lexi lelökött magáról, így a szőnyegen kötöttem ki.. Gyorsan felhúztam a nadrágomon a cipzárt és begomboltam, majd a másik csíkos pólót felvéve ajtót nyitottam Haroldnak.
- Na végre! Nem láttad Lexit? És miért ilyen kicsi rád ez a póló?! - vonta fel a szemöldökét Harry.
Baszki, ez Lexáé! Te jó ég, mindjárt szétreped rajtam! De akkor az enyém hol van?! Csak nem azt vitte be magával a fürdőbe Lexi..? Az én felsőmben nem láthatja meg Hazza, mert akkor lebukunk! Basszus!
- Mi? Ja izé, nem rég keltem fel, és ezt vettem fel.. Most jöttem rá, hogy összement a mosásban.. Izé, épp ebben a pillanatban akartam átcserélni.. - dadogtam vörös fejjel.
- Értem. És Lexa hol van? Toriék azt mondták az emeleten, én pedig minden szobában megnéztem már, csak itt nem! Szóval, nincs valami mondanivalód nekem, Tommo? - vonta fel a szemöldökét gyanakodva.
- Öö.. nincs.. Igen, Lexi tényleg itt van, csak a fürdőszobában, mert épp beszélgettünk, amikor el kellett rohannia wc-re.. - mondtam ki az első eszembe jutó magyarázatot.
- Akkor akartál pólót cserélni, amikor bent van nálad a csajom?! - kérdezte szikrázó szemekkel.
- Nem! - tiltakoztam hevesen. (Erről most kapásból az jutott eszembe, hogy: 'No! - Jimmy protested.' XDD - a szerk.) Talán túl hevesen reagáltam.. Mondjuk most már édes mindegy..! - Addig akartam, amíg ő mosdóban van..
- Oké.. - hagyta rám Harry, bár látszott rajta, hogy nem nyugodott meg teljesen.
Hirtelen aztán engem kikerülve a fürdőm ajtajához lépett, és kopogni kezdett.. Na a szívem ekkor állt meg.. Most mi lesz?!
- Kicsim, jól vagy? Minden rendben? Bemehetek? - kezdte Hazza.
- Öö.. nem teljesen.. - nyöszörögte Lexi.
- Mi a gond? Segítsek valamiben? - ijedt meg Harold.
- Esetleg.. izé.. nem csinálnál nekem egy forró teát? - kérte Lexa.
- De, persze. Louis majd csinál! - fordult felém. Basszus, miért engem küld el?! Jó, ez hülye kérdés volt, de akkor is! Lexán az én pólóm van (vagy az se..), és úgy lebukunk!
- Ne! Én a tiédet jobban szeretem! - vágta rá azonnal - Már bocsi, Boo Bear, a te teád sem rossz!
- Ugyan, semmi gond! - vontam vállat hanyagul. Baszd meg, Styles, csak tűnj már el innen..!
- Jó, akkor megyek és megcsinálom! Mindjárt hozom! Addig is szólj Louisnak, ha kell valami! Rendben, kicsim? - nyáladzott Harry.
- Persze, köszönöm, édesem. - válaszolta halkan Lexa.
- Szeretlek! - köszönt el tőle Hazza barátom, és egy utolsó gyilkos pillantást lövellt felém, majd kiment.
- Én is szeretlek! - mondta Lexi, mire én dühösen az ajtóhoz léptem.
- Már elment! - sziszegtem.
- Akkor ezt megúsztuk! - lépett elém Lexa. Basszus, olyan gyönyörű a pólómban! Így nem tudok rá haragudni, ez nem ér!
- Igen, szerencsésen túléltük. - erőltettem mosolyt az arcomra. Engem az sem zavart volna, ha mindkettőnket kinyír, csak végre az enyém lehessen már! Nekem mindegy, hogy élve, vagy halva, de együtt akarok lenni vele valahol! (Nem kell félreérteni, Louis itt a járásra gondol! :P - a szerk.) Ha együtt halunk meg, akkor legyen, legalább kettesben leszünk, távol Harrytől és a többi riválistól!
- Hű, milyen jól áll neked a pólóm! - nevetett.
- Akárcsak az enyém neked! - vigyorodtam el én is - Öö.. visszakaphatom?
- Ja, igen, persze! - nevette el magát, és levette a felsőmet. Hát.. hűha! Elég rendesen fáj a szívem, ha belegondolok, hogy mostanra már mindenestül az enyém lenne, ha nem zavarnak meg..!
- Mi az? - kérdezte zavartan mosolyogva. Hoppá, úgy látszik egy kicsit megbámultam..
- Se-se-semmi.. - pirultam el, és én is lekaptam magamról a pólóját.
- Köszi! - nézett rám hálásan, miután már mindketten visszaöltöztünk a saját ruhánkba.
- Örülök, hogy hozzám öltöztél, gyönyörűm! - kacsintottam rá a csíkos pólóinkra célozva.
Ha valaki nem emlékezne (gondolom sokan vagytok így), Lexa ezt vette fel reggel, vagyis két fejezettel ezelőtt. - a szerk.
- Javíthatatlan vagy! - jelentette ki, mire én röhögni kezdtem - Hé! Ez nem vicces! - nyújtotta ki rám a nyelvét, de aztán ő is elnevette magát. Te jó ég, azt hiszem teljesen belezúgtam!
- Nem is vicc volt! Örülök neki! - simítottam végig a karján mosolyogva.
- Öö.. Louis.. nézd, én.. - vörösödött el. Na jó, ez kész! Még paradicsom színű fejjel is rohadt jól néz ki!
Valamiért már nem bírtam tovább türtőztetni magamat, ezért egyszerűen megcsókoltam.. Éreztem, hogy nagyon meglepődött, aztán legnagyobb bánatomra el is tolt magától.
- Louis! - szólt rám kétségbeesetten, remegő hangon.
A szemébe nézve megértettem, hogy mi baja.. De én nem tudom elfelejteni, a kurva életbe! Nem hiszem el, hogy ő képes rá! Ez baromság! Ugye..?
- Khm.. Akkor most mi legyen? - tettem fel a nagy kérdést.
- Sajnos nincs sok időm gondolkodni ezen, mert Harry mindjárt itt lesz a teámmal, és még pólót kell cserélnem, hogy ne legyünk gyanúsak, szóval.. - vágott bele rögtön, amiből én már mindent megértettem. Sajnos..
- Szóval, nem történt semmi az előbb, igaz? - kérdeztem, és próbáltam elrejteni a fájdalmas arckifejezésem, szerencsére sikeresen.
Hogy miért rejtettem el a fájdalmam? Mert nem akartam még jobban megnehezíteni a dolgát.. Nyilvánvalóan jobban szereti Harryt, ha még ezek után is őt választja..
- Figyelj, én.. - kezdte, viszont leintettem.
- Ne erőlködj, szóra sem érdemes. - motyogtam, egy biztató (legalábbis annak szánt) mosoly kíséretében
- Ne haragudj, Louis! Remélem egyszer majd megérted.. - hajtotta le a fejét.
- Mondd el inkább most, hogy megértsem! - pillantottam rá esdekelve. Ezen először még elgondolkodott, de aztán..:
- Most még képtelen vagyok rá, sajnálom.. Majd, ha olyan helyzetbe kerülök, akkor mindenkinek elmondom.. - nézett a szemembe bocsánatkérően.
- Legyen.. - sóhajtottam fel.
- Most nagyon haragszol rám, igaz? - kérdezte félve.
- Miért? Miért haragudnék? Maximum csalódott lehetek, amiért mindig ez történik! Már majdnem lefekszel velem, de valaki vagy valami állandóan megzavar! Talán ez egy jel arra, hogy nem kéne megtennünk.. Most még nem.. - az utolsó mondatot már csak azért mondtam, hogy magamat megvigasztaljam valamennyire.
- Figyelj, te azt mondtad, hogy elfelejtettél, nem? - kérdezte a reménytől(?) csillogó szemekkel.
- I-igen, azt mondtam.. - válaszoltam bizonytalanul.
Csak azt tudnám, hogy mi a faszért mondtam azt a múltkor! - tettem hozzá magamban.
- Pontosan! És én is ezt mondtam.. - folytatta elpirulva. Itt már sejtettem, hogy hová akar kilyukadni.. - Szóval, mivel ezek igazak, talán.. izé.. szóval érted!
- Igen, értem. - bólintottam fájdalmasan. - Ha sikerült téged elfelejtenem, akkor ezt is el fogom tudni.. - mondtam ki hangosan a gondolatait.
- Helyes! Imádlak, Boo Bear! - ölelt meg. Na, ne! Mindjárt elbőgöm magam, akár még előtte is! Imád? Megölel? Aztán meg mindjárt elmegy.. Komolyan, mint egy rossz szappanoperában a szakítás!
- Én is téged! - próbáltam nyugodt hangon válaszolni. Aztán egy hirtelen ötlettől vezérelve elkezdtem neki az Another World-ből a szólómat:
"Baby let me find out your secret,
Let me in, just let me show you that I keep it
Close to my heart jump in the deep end
Just let me in, and let me show you what I'm meaning'.." - énekeltem a fülébe halkan.
(Egyébként a blog címe is innen van / Crazie, te már régebben is kérdezted ezt komiban :DD / Egyszerűen imádom ezt a részt! *-* - a szerk.)
- Egyszer majd megfejthetsz, a titkaimmal és mindennel együtt, ne aggódj! - húzódott el tőlem halványan mosolyogva.
- Persze.. De ezt most nem azért énekeltem! Csak.. csak úgy jött! - motyogtam elvörösödve.
- Oké, akkor mehetek pólót cserélni, vagy még akarsz valamit? - kérdezte óvatosan.
- Menj csak.. - sóhajtottam fel, de aztán eszembe jutott még egy dolog - Illetve egy pillanat!
- Igen? - nézett a szemembe kíváncsian.
- Te mit gondolsz, kinek a kezében néztél ki jobban?
- Mármint, hogy? Úgy érted a karjaiban, vagy mi? - értetlenkedett.
- Nem akarok beképzeltnek tűnni, de szerintem mi jobban néztünk ki így, mint te meg Harry tegnap este! - léptem elé, és a kezeimet gyengéden a mellére tettem.
Visszafojtott lélegzettel fürkésztem az arcát, a reakcióját várva.
- Ne csináld ezt, Louis.. - nyöszörögte, és láttam rajta, hogy hiába próbál, nem tud hátrébb lépni tőlem(!).
- Tudod, hogy nem csinálok semmit, csak megjegyeztem ezt, ennyi! - mosolyogtam rá pimaszul.
- Igen! Imádsz kínozni! - nevette el magát keserűen.
- Hű, biztos komolyan elfelejtettél, ha már egy megjegyzéstől elbizonytalanodsz! - gúnyolódtam.
- Először is az, hogy még mindig a mellem fogdosod, az nem csak egy sima megjegyzés! Másodszor meg, tehetek én arról, hogy nem rég teljesen elvetted az erőm? Azért adtam meg magam! Azért, mert szépen, lassan, sunyi módszerekkel elgyengítettél! És ezt még egyszer nem engedhetem meg magamnak! Mert ilyenkor mindketten elbizonytalanodunk! - morogta. Még dühösen is nagyon szép, ez nem lehet igaz!
- Igazad van, nem kell hibáztatnod magad, csak én tehetek róla! Ha nem próbálkoztam volna be még utoljára, akkor sokkal könnyebb lenne mindkettőnknek! Szóval bocs. - zártam le a témát.
Muszáj volt megvédenem.. Ha nem mondom azt, hogy csak én vagyok a hibás, tuti, hogy teljesen felőrlődik, azt pedig én nem szeretném! Egyszerűbb, ha magamra vállalom, ő pedig megnyugszik.. Elég, ha csak én tudom, hogy ő is "hibás". Azért idézőjelben "hibás", mert hiába szeretem Harryt, nem érezem 'hibának' a történteket.. A szerelemben ez nem számít hibának, igaz? Naná, hogy nem!
- Na jó, inkább hagyjuk ezt. Megyek átöltözni, szia! - futott ki a szobámból. Bár olyan érzésem volt, hogy inkább menekült.. De ez most mindegy.
- Hé, hol van Lexi? És jó, hogy pólót cseréltél, haver, az a másik rohadt kicsi volt! - lépett be Harry egy bögre teával a kezében.
- Átment a szobájába. - válaszoltam érzelemmentes hangon, a pólóra meg inkább nem mondtam semmit..
- Kösz. Egyébként miről is beszéltetek? - vonta fel a szemöldökét.
- Erről-arról. Miért érdekel? - kérdeztem összeszűkített szemekkel.
- Szerintem tudod. Remélem, hogy komolyan elfelejtetted a csajom, Louis! És nagyon ajánlom is! - mondta fenyegetően.
- Ne félj, elvégre a nagy Harry Stylesnak nincs mitől! Igaz? - vigyorogtam rá szemtelenül.
- Ne feszítsd túl a húrt! - szorította ökölbe a szabad kezét.
- Vagy mi lesz, hmm? - vigyorogtam tovább.
- Rohadtul megbánod, amit mondtál! És egyet ne felejts el soha: ő az enyém! Soha nem lesz a tiéd, Tomlinson, felfogtad?! - sziszegte az arcomba hajolva.
- Viszlát, Harold! Amúgy nem láttad Liamet? - toltam kifelé a szobámból.
- Nem, nem figyeltem hol van. Szerintem egyébként inkább ne neki, hanem anyucinak sírd el a bánatod! Ő biztos megértőbb! - röhögött.
- Ne akard, hogy behúzzak neked, Styles! - mordultam rá.
- Nem akarom, de állok elébe! - vigyorgott tovább - Akarod, hogy visszajöjjek "elrendezni" a dolgokat, miután megvigasztaltam az ÉN Leximet? - vigyorgott rám gúnyosan.
Baszd meg, ha még egyszer így fogalmaz, hogy 'megvigasztal', szétverem! És ő csak ne sajátítsa ki a barátnőjét! Jó, az utóbbi elég hülyén hangzott, elvégre benne van, hogy az övé.. de.. a fenébe is! És már megint témánál vagyok: "A fenébe is, Louis!" - mindig ezt mondja az ÉN Lexim (ez a birtokos szerkezet - vagy mi a franc - most muszáj volt, mert nagyon jól esett a lelkemnek), mielőtt megadja magát nekem és megcsókol.. Ó, azokban a régi szép időkben! De jó lenne, ha néha (vagy inkább gyakran) visszatérnének ezek a dolgok!
- Hahó! Válaszolsz még ma, vagy gondolatban már bőgsz is? - lóbálta meg a kezét az arcom előtt Harold.
- Mire válaszoljak? Arra, hogy szétvernélek-e? Nos, néha arra kényszerítesz, hogy közel álljak hozzá! Most pedig megyek és megkeresem Liamet! - vetettem oda neki, aztán gúnyosan folytattam - Maga csak vigye szépen a teát a hölgynek, már biztos nagyon várja! Pff.. ezek a mai pincérek! Hallatlan! Nem tudják, hol a helyük! - ezután gyorsan kikerültem, magamban pedig már majd' megfulladtam a röhögéstől. Valamiért rohadt jól esett lepincérezni..!
A nappaliba érve karon ragadtam Lit, és Danielle belegyező pillantása után felvonszoltam a szobámba. Ott rögtön az ágyamra löktem és visszamentem az ajtómhoz, hogy kulcsra zárjam.
- Hát okéé.. Louis, ugye most csak beszélgetni akarsz velem, nem pedig azért hoztál fel ilyen hirtelen, mert kanos vagy? - kérdezte kissé ijedten Liam.
- Idióta! - forgattam meg a szemeimet, aztán leültem mellé és a tenyerembe temettem az arcom.
- Ezek szerint most lelkizni fogunk.. - húzódott hozzám közelebb Liam és együtt érzően megveregette a hátam.
- Nem értem.. esküszöm nem értem..! - motyogtam magam elé meredve.
- Jól van, meséld el szépen, mi történt! - sóhajtott fel Li.
- Majd nem lefeküdtem vele.. És.. És ő is akarta! Aztán meg jött Harry.. Szerencsére nem buktunk le.. Bár talán azt kellett volna, de ez most már mindegy! És.. És utána meg elment.. És.. és tovább lépett rajtam.. És.. És én ezt nem bírom.. - nyöszörögtem össze-vissza.
- Szerinted tényleg elfelejtett, ha le akart feküdni veled? - értetlenkedett Liam.
- Jaj, nem igaz, hogy nem érted! Ő mondta, hogy már túl van rajtam! - mordultam rá.
- Basszus, az egy dolog! Honnan veszed, hogy tényleg így is gondolja? - kérdezte.
- Csak tudom.. Te nem láttad, mennyi ideig ellenállt nekem! Rohadt keményen ostromoltam ám, mire eljutott addig, hogy elfogyott az ereje, és képtelen volt tovább tiltakozni! Komolyan megdolgoztatott, jó sokáig nem adta meg magát! Ha még nem is teljesen, de nagyjából már biztosan elfelejtett! Tudod milyen szar érzés ez?! Elszántan küzdött ellenem és saját maga ellen is.. Majdnem nyert is! Majdnem sikerült kimennie anélkül, hogy megadta volna magát! - fakadtam ki.
- De csak majdnem! - vigasztalt Liam.
- Hű, ezzel aztán kurva sokat érek! - kiáltottam fel mérgesen - Idővel nem lesz ilyen szerencsém, tudom.. Liam, szerinted el kéne felejtenem?
- Elakarod felejteni? - nézett rám kíváncsian Li.
- Nem! Magamtól eszembe sem jutna! - vágtam rá.
- Na látod! Meg is van a válasz a kérdésedre! - mosolyodott el biztatóan.
- Az a baj, hogy nem tudok tovább küzdeni.. Harry is megmondta, már rég vesztettem.. El kell ezt fogadnom! Ez a hajó már elúszott.. Hazza tényleg bármit képes elérni, ha a lányokról van szó! - sóhajtottam fel elkeseredetten.
- Tudod mit mondok erre? - szólalt meg pár perc gondolkodás után a lelki szemetesem.
- Na, mit tanácsol, Dr. Payne? - pillantottam rá. Liam elmosolyodott a "viccemen", ami szerintem ugyan szar volt, de mindegy..
- Örülök, hogy még most is poénkodik, Mr. Tomlinson! Ez az első lépés a gyógyulás felé: a jókedv! - folytatta az általam elkezdett játékot.
- Na, most komolyan haver! - szóltam rá, de akaratlanul is halványan elmosolyodtam. Ő még ilyenkor is képes volt feldobni..!
- Tudod, az az igaz szerelem, amit egy harmadik ember képtelen szétválasztani.. Próbálkozni próbálkozhat, akár sikeresen is, de egyszer úgyis fel kell majd adnia! Lehet, hogy hosszú idő telik el, mire végre megvalósul bármi is a szerelmesek között, de akkor aztán már tényleg senki és semmi nem állhat közéjük! Hidd ezt el, jó? - kacsintott rám.
- Köszönöm. - mosolyogtam rá. - Őszintén hálás vagyok neked, amiért mellettem állsz!
- Ugyan, ez a legkevesebb! Na, szedd össze magad, Boo Bear! - vigyorodott el. A becenevemet direkt olyan hangsúllyal mondta, ahogy Lexi, ami miatt nekem akaratlanul is felfelé görbült a szám..
Miután Liam kiment, csendesen gondolkozni kezdtem. Újra lejátszottam magamban a Harryvel való vitám és Li szavait is..
Hirtelen azonban sms-t kaptam. Értetlenül nyitottam meg az üzenetet, elvégre Liamtől(?!) jött..
"Menj Lexáék szobája elé! Torival beszélget éppen, biztosan érdekelhet, hogy miről.. De aztán le ne bukj ám nekem! Ja, és sok sikert, te hős szerelmes! ;)"
Azonnal felpattantam az ágyamról és Lexi szobájához rohantam (persze igyekeztem halk lenni).
- Na álljunk csak meg Lexi! Hogy mit csináltál?! Te-te-te komolyan majdnem lefeküdtél vele?! Ezt nem hiszem el! - hallottam meg elsőként Torit. Nem értem, miért olyan hihetetlen, hogy majdnem megtörtént! Nem értem mi baja van Vicnek, de melegen ajánlom neki, hogy ne merje "lebeszélni rólam" Lexát!
- Pedig de! És ne tudd meg, mennyire jó volt! - sóhajtott fel Lexi vágyakozóan(!). Háhá, nemcsak szerinted volt az, gyönyörűm!
- Oké, Föld hívja Lexát! - mordult rá Tori.
- Mi? Ja, bocs, csak elbambultam.. - mondta zavartan Lexi.
- Igen, azt láttam! Gondolatban még mindig Louis ágyában vagy, vagy mi?! - folytatta Tori. Nem is tudom, elmenjek megnézni? Szívesen megteszem!
- Te-te-tessék?! Dehogy! Már eszembe sem jut! - tiltakozott azonnal.
- Aha, persze! Azét ilyen vörös a fejed! Lexa, most komolyan azon gondolkodtál, hogy mi lett volna, ha Harry nem kopog be? - kérdezte Tori.
- Ugyan! Azt mindketten tudjuk! - ennél még a szokásosnál is jobban hegyeztem a fülem - Biztos, hogy lefekszem vele! Képtelen vagyok parancsolni magamnak, ha már a hatása alá kerültem! - jelentette ki Lexi. Na jó, most már tuti, hogy megölöm Harry! Lexa lefeküdt volna velem, ami után meg biztosan szakított volna Hazzával, és az én barátnőm lenne! Rohadj meg, Styles, amiért így tudsz időzíteni!
- Akkor meg miért jársz Harryvel? Miért nem szakítasz vele? Louis biztosan megértené, hogy csak pár héttel később kezdenél el vele randizni, hogy könnyebb legyen Harrynek is tovább lépni! - erre határozottan bólintottam egyet, bár nem láthatták.. Ha ez kell ahhoz, hogy a csajom legyen, felőlem! Csak legyen már az!
- Mert nem tudok, értsd meg! - kiáltott fel Lexa elkeseredetten.
- Miért nem? Tök egyszerű lenne ez az egész, ha nem bonyolítanád túl! - szólt rá Vic.
- Nem igaz, Tori! Nem érted meg, hogy miért! - ordította Lexi, a sírás határán. Basszus, most olyan szívesen magamhoz ölelném!
- Várj! Te jó ég, csak most esik le! Bár nekem legalább leeseik, ellentétben a többiekkel! - ennél felkaptam a fejem. Talán most megtudom a titkát is? -Lexa, te félsz!
- Örülök, hogy rájöttél! - gúnyolódott Lexi.
- Jól van, na! Jobb későn, mint soha! Egyébként pontosan mitől? Mármint tudom, hogy mik történtek veled, de azért nem lehet, az hülyeség lenne! - mondta Tori.
- Igen, tudom! Tényleg nem azért.. - Jól van, baszd meg, de mi az az 'azért'?! Miért nem mondják ki, hogy én is megértsem?!
- Akkor? - kíváncsiskodott tovább Vic. Ez az, ne hagyd itt félbe a dolgot, hadd tudjam meg, miért nem akar velem lenni Lexa! Gyerünk Tori, csak ügyesen!
- Ha csak belegondolok abba, hogy Harry esetleg megcsal, már összetörik a szívem.. Pedig én is ezt tettem vele! Nem tudnám elviselni, ha azt közölné velem akár ő, akár más, hogy félrelépett, érted?! És akkor mi lenne Lounál? Ha vele járnék, nem csak egy részem törne össze, hanem biztosan bele is pusztulnék! Ha őt meglátnám mással, amíg vele járok, első dolgom lenne egy busz elé ugrani, vagy valami hasonló! Kibaszottul félek, Tori, ez az igazság! Igazad van, én tényleg rohadtul félek, és hívhatsz ezért gyávának, nem érdekel! - közölte Lexi magabiztosan.
- Először is, tisztázzuk: nem foglak annak hívni. Másodszor: elemezzük azt, amit mondtál! Hogy jutottak ilyenek az eszedbe?! Miért csalna meg egyikük is? És pont Louis?! Pont ő?! Az kizárt! Te nem látod, hogyan néz rád! - ez az, Vic, folytasd csak! - És Harry sem tenne ilyet, ez tuti! Szeret téged, hidd el! Harry sosem tenne ilyet, mert őszintén szere.. Ó! Már lesett! Ezzel most nem segítek! - kapott észbe Tori.
- Hát igen! Azzal nem könnyíted meg a helyzetem, hogy azt ismételgeted: 'Harry szeret téged!'! - förmedt rá Lexi.
- Jó, bocsesz! Viszont Louist még mindig nem értem! Hiszen ő szerelmes beléd! - folytatta Vic, visszatérve hozzám.
- Ezzel sem segítesz! Egyébként pedig nem, nem az! Elfelejtett! És úgy tudja, hogy én is őt! Tehát: Harry mellett igyekszem ezt majd tényleg megtenni! Nem fogok már többet azon gondolkodni, hogy mi lett volna, ha nem zavarnak meg minket, és kész! Nem fogok többet rá gondolni, legalábbis úgy nem! Elvégre ő sem teszi ezt! - Na, ez úgy ahogy van baromság! Én még mindig szeretlek, és már az első pillanattól kezdve! - Lezártuk, kész, vége! Harryvel járok, és nem gondolok arra sem, hogy mi lenne, ha ő megcsalna. Ennyi! - jelentette ki végül Lexa.
Legszívesebben berontottam volna, hogy 'Tiltakozom!', akár a bíróságon, de nem tettem.. Helyette gyáván álltam tovább az ajtó előtt.
- Jó, hagyjuk, értettem a célzást! Akkor segíts kiválasztani mit vegyek fel az esti buliba! Gyere! - váltott témát Tori, és hallottam, ahogy egyikük(?) felkel, de megmozdulni még nem tudtam.
- Jaj, nem tök mindegy, Vic?! Zaynnek így is, úgy is bejössz majd! De akkor már olyat válasszunk, amit majd könnyen letép rólad este! - röhögött Lexa. Na álljunk csak meg: Tori lefeküdt volna Zaynnel?! Hoppá!
- Honnan veszed, hogy ma éjszaka is lesz valami? Elvégre Zaynnel holnap este randizunk először! - értetlenkedett Tori. Hát, úgy látszik ő még nem ismeri eléggé a mi Zaynünket..!
- Tudom, hogy mi lesz veletek éjszaka, mert ismerem Zayniet! - nevetett Lexi. Hát igen, szó szerint lelki társak vagyunk! Mármint abban az értelemben, hogy tök ugyanarra gondolunk..
- Te beteg vagy! Menj már be Louishoz, hogy csillapítsa a vágyaid, vagy keresd meg Harryt, de ne legyél már ennyire perverz! - röhögött Tori is.
Hát, inkább az elsőt válaszd, Lexi, hozzám jöhetsz! Bármikor, de tényleg! - gondoltam az ajkamba harapva. - Basszus, Vicky, most komolyan beindítottad a fantáziám!
- Ilyenekkel ne viccelődj jó?! - szólt rá mérgesen Lexa.
- Ja, tényleg bocsi! Na, gyere, állj már fel! Kezdem hülyén érezni magam, hogy itt állok fölötted! - nevetett Tori.
- Bocsi, de elzsibbadt a lábam! - magyarázta Lexi. Szinte láttam magam előtt az arcát, ahogy ártatlanul mosolyog..
- Oké, akkor 2 percet kapsz, aztán megyünk! Addig hadd kérdezzem meg: Még mindig nem mondtad el nekik, mi történt veled régen? - kérdezte Vic. Ez az! Visszatértünk az 'azért' témához! Háhá!
- Nem! Louis már kíváncsiskodott, de még nem.. - sóhajtotta Lexa.
- Nálad is? Tőled is megkérdezte már, hogy voltál-e terhes?! - lepődött meg Tori.
- Micsoda?! Tőled is megkérdezte, hogy voltam-e már terhes?! Na, ne! Akkor.. Az nem lehet! Mit mondtál rá?! - kiáltotta kétségbeesetten Lexi. Most meg mi van?! Igen, megkérdeztem, és? Ennyire hülye lennék, hogy már azt sem értem meg, ebben mi a probléma?!
- Természetesen azt, hogy nem! - nyugtatta meg Vic.
- Hú.. - fújta ki megkönnyebbülten a levegőt Lexa. - Szerinted mennyit tud?
- Semmit nem tudhat, max. sejtheti.. Kellett neked olyanokat mondani neki, hogy 'elveszítettem egy részem..'! - förmedt rá Tori.
- Emiatt hiszi azt? - döbbent meg Lexi.
- Igen, már ezzel elég rendesen beindítottad a gyerek fantáziáját! - vigyorodott el Tori.
- Louis tényleg ennyire figyel minden szavamra? - kérdezte meglepetten Lexa.
- Úgy látszik, igen! - nevetett Vic, aztán komolyan folytatta - Ugye tudod, hogy nem titkolhatod örökké azt, ami történt? Mikor fogod már elmondani nekik azt?
- Egyszer.. Lounak is mondtam, hogy most még nem megy.. Ha olyan helyzetben leszek, hogy muszáj, vagy ha majd úgy érzem, akkor elmondok nekik mindent! De persze akkor is segítened kell majd, mert.. tudod.. nehéz.. - suttogta Lexi. Mondjuk olyan hangosan 'suttogta', hogy hallottam..
- Ne aggódj, rám számíthatsz! És, most már jó a lábad? - váltott témát Vic.
- Igen, menjünk ruhát választani a buliba! Zayn nem várhat tovább egy percet sem! - nevetett Lexa.
Na, ez volt a végszó: ennél már gyorsan visszarohantam a szobámba.
Most akkor volt terhes, vagy nem? Nem értem! Ez lenne az a titokzatos 'azért', vagy mi? Mi történt régen az én gyönyörűmmel, amiről nem hajlandó beszélni? Miért nem mondja el legalább nekem? Hiszen azt is elénekeltem neki, hogy megtartom a titkát! (Az Another World-ös szólóban - a szerk.)
- Na, mit tudtál meg?! - rontott be Liam vigyorogva.
- Honnan tudtad, hogy már itt vagyok? - lepődtem meg.
- Reméltem, hogy itt leszel, mert lentről is hallottam, ahogy Lexa és Tori kint röhögnek a folyosón! Ugye nem buktál le? - ült le mellém aggodalmaskodva.
- Nem, dehogy! - mosolyodtam el - És nagyon köszönöm! Ezzel tényleg sokat segítettél!
- Szívesen! Na, de mesélj már! - noszogatott kíváncsian.
- Tudod.. - kezdtem volna bele a mesélésbe, ha Niall nem kiabál fel a földszintről.
- Megjöttünk! Gyertek le ebédelni, aztán irány a strand! Este pedig buli van! - ordította a szöszi.
- Hogy ez milyen lelkes lett hirtelen, mert már Demi is itt van! - nevetett fel Liam.
- Igen! - bólintottam keserűen mosolyogva. Komolyan irigylem Niallert, mert ő már végre a barátnőjével lehet! És én mikor jutok már el idáig?! Mikor?!
- Gyere le! Majd később elmondod. - állt fel végül Li, én pedig engedelmesen követtem a példáját.
- Egyébként ez a buli tök jól fog jönni neked! - kacsintott rám Liam, amikor már a lépcsőnél jártunk.
- Tényleg? És miért is? - vontam fel a szemöldököm.
- Azért, mert táncolhatsz vele arra hivatkozva, hogy nincs párod! Persze, hogy ne legyen olyan feltűnő Dannel, Demivel és Torival is táncolnod kell egy kicsit, de akkor is! - mosolygott Li.
- Ez mind szép és jó, de mi van, Harry egyszerűen elintéz azzal, hogy szedjek inkább fel valakit? - vetettem fel a legrosszabb lehetőséget.
- Akkor bebasztad, haver! - nevetett Liam - De legyél már pozitívabb, ember! Vissza fogod szerezni, ne félj! Érzem, hogy komoly változások vannak készülőben!
- Hát, ha te mondod.. - hagytam rá.
Igazából én is érzem, hogy valami változni fog, de mégis mi? Hogy Lexa tényleg lefekszik Harryvel, én meg eláshatom magam?! Na, nem! Ez az, ami semmi esetre sem történhet meg!
És mi lenne, ha mondjuk tánc közben egyszerűen megcsókolnám Lexit a piára hivatkozva? Ő is foghatná arra, ha viszonozza! Ha meg nem csókol vissza, akkor belátom, hogy el kell felejtenem.. Ez jó taktika, ugye? - gondoltam, de sajnos tovább már nem elmélkedhettem, mert leértünk a többiekhez..
Ennyi! ^^ Igen, visszatértem a 'szenvedő Louis'hoz, de már fogom olyan sokáig kínozni, nyugi! ;D
Ja, és ma este lesz még egy rész, mert el vagyok csúszva! (az este nálam éjfélig tart, maximum!) ;))
Remélem tetszett, hogy ilyen hosszú lett! :)) Komizzatok, csillagozzatok pls! :) Már csak néhány kell az 1000 komihoz, úgyhogy lécci hajrá! *-*
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése